Baba 7 hónaposan :
Egyre gyakrabban juttatja kifejezésre, hogy ölbe szeretne kerülni, nyújtogatja a karját a felnőttek felé. Négykézláb, hintázás közben, egyik kezét előretolja, hogy megragadhasson egy játékot. Néha egy keveset előre is csúszik ilyenkor /a hason fekvő babák hamarabb kezdenek el kúszni/ . Ülve, két kezén támaszkodik és előredől, így próbálja megtartani egyensúlyát /a háton fekvő babák hamarabb ülnek fel/ . Álló helyzetben egyre növekvő lelkesedéssel rugózik, táncol- egyik lábáról a másikra szökdécsel, gyakran egyik lábfejét ráteszi a másikra, azután húzza ki az alul lévőt. Még nem egészen talpon, csak lábujjhegyen áll. Hüvelykujja és a kéz többi ujja közé fogva utánanyúl és megkaparintja a kiszemelt tárgyat. Mindkét kezében tart egy-egy játékot, összeütögeti őket, örömmel és érdeklődéssel figyeli a keletkező zörejt. Ismertessük meg a különböző anyagú tárgyakkal / fa, fém, műanyag stb /, amelyek más-más hangot adnak ki. Szívesen tanulmányozza a csillogó fémtárgyakat is. Minden tárgyat vagy eseményt saját tevékenysége- tapintása, látása, hallása- következményének tart / pl. nem a csörgő okozza a zajt, hanem ő csinál lármát, mert mozgatja /, a játékot egyik kezéből a másikba teszi és egyidejűleg követi a szemével. Fáradhatatlanul hablatyol.
A babapiskótát a szájába dugja, összenyálazza, leszopogatja, és úgy nyeli le. Darabos ételt ne adjunk neki rágó- és őrlőfogai kibújásáig, mivel ha el is majszolgatja a puhább darabokat, a nagyobbakkal már a gyomornak kell megbirkóznia, továbbá fulladást is okozhat.
Ha sír, csak a hozzátartozók tudják megnyugtatni, idegenek láttán sírva fakadhat: azt hiszi eltűnt, elveszett a szülő.
Egyre fogékonyabb minden hangra. Gőgicsélésében már vannak kétszótagú szavak, pontosabban megkettőzött szótagok /pl. maama, biibi, daada/. Ezt követően erőteljes felkiáltó hangokat ad /pl. "Á!"/. Utánozza a beszédhangokat, kézmozdulatokat.
Kibújnak a felső középső metszőfogak /1 éves korig/ és ez alsó szélsők /16 hónapos korig/.
Baba 8 hónaposan :
Hason ügyesen kúszik elõre, elsõ mászókísérletére is sor kerül,oldalt fekvésbõl felül, felsõtestét minden irányba fordítja, ülõ helyzetben vagy mindkét lábát kinyújtja vagy térdben behajlítja. Támaszték nélkül ül, de még ingatag. Körbe tud forogni /tegyünk mögé párnát/. A viszonylag kis játékokat is megfogja csipeszfogással és célirányosan emeli fel. Eldobálja a tárgyakat és utánanéz. Megfelelõ arcjátékokkal, gesztusokkal és hanglejtésekkel hívja fel a felnõttek figyelmét magára, a történtekre és az óhajára /pl. hogy az imént elhajított tárgyat adják neki vissza/.
Bizonyos felszólításokra a megfelelõ gesztusokkal válaszol /pl. "Mutasd mekkora vagy!"- felemeli a karját/, hallgat a nevére. Ismeri a "nem" szót. Használata elengedhetetlen a gyermeknevelésben, de ha túl gyakran tiltunk, a kicsi vagy nem fog hallgatni rá, vagy izgalmas játéknak tartja, esetleg kisebb dührohamot kap. Kerüljük a konfliktusokat, csak az igazán szükséges alkalmakra tartogassuk a "nem" -et. Akaratereje egyre erõsebb: dühkitöréssel és hangos üvöltéssel reagál, ha valami nem az õ kedve szerint történik. Határozottan elhúzódik az idegenektõl.
Kialakult szervezetének védekezõrendszere.
A padlón, karjával húzza magát elõre, fejét a magasba tartja, lábával rugdaló mozdulatokat tesz. Némelyik gyerek hátrafelé tolat.
Egyedül akar enni, fogni szeretné a kanalat vagy a bögrét. Ha buzdítjuk rá, hagyjuk, hogy maszatoljon, a pancsolás öröme egy idõ után alábbhagy, és korán elsajátítja az evõeszközök használatát. Azonban ha korlátozzuk tevékenységében, az lázadáshoz vezethet.
Elmélyülten figyeli a felnõttek beszélgetését, odafordul a beszélõ félhez. Gügyögése zenei színezetû, megpróbál minket utánozni, ahogy gyerekdalt énekelünk neki vagy a zenélő játékának hangját.
Baba 9 ónaposan :
Nagyon jól érzi magát ülő helyzetben, felsőtestét elfordítja és előrehajol, hogy valamit felvegyen anélkül, hogy elvesztené egyensúlyát. Mászása célirányosabb. Akéz mozgása viszonylag kifinomult, belenyúl a lukakba is. Követi a mutatóujjal kijelölt irányt, odanéz arra, amire felhívjuk a figyelmét. Buzgón mutogatni kezd, rájön, hogy így a legkülönbözőbb holmikat is meg tudja szerezni.
egyre gyakrabban próbálgatja saját akaratát, és ez időnként helyes reakciók kíséretében nyilvánul meg. Állandóan csacsog, próbál különbséget tenni megnyilvánulásainak hangereje között.
A környezetben lévő összes dolgot fel akarja fedezni. Tökélyre viszi a hipp-hopp eltűnést, miközben valamely vérpezsdítő új inger nyomába ered. Tegyük gyermekbiztossá a lakást / lakásunk veszélyforrásaitól függően érdemes beszerezni a következőket: biztonsági rács, sütőajtó védőrács, tűzhely platniját lekerítő védőkeret, sütő ajtajának nyitását gátló eszköz, zárófedél videóhoz, konnektorba szerelhető biztonsági dugó, hűtőszekrény zárszerkezet, mágneszáras bútorokra szerelhető műanyag retesz, fiókra ütköző, amely nem engedi a teljes kihúzást, sarokra/élekre pattintható legömbölyített betét, WC-ülésdeszka rögzítésére szolgáló műanyag patentfül, nyitott ajtóra/ablakra határoló, hogy a mozgó szárny ne tudja fejbecsapni vagy becsípni a kezét a véletlen becsapódáskor, kétoldalas ragasztócsík a csúszós szőnyegek rögzítésére, csúszásgátló gumi a fürdőkádba /. Minél körültekintőbben alakítjuk ki a kicsi körüli környezetet, annál nagyobb szabadságot biztosíthatunk számára, hiszen nem kell állandóan a nyomában lenni. Nem kell minden eséstől óvnunk, ezzel hasznos tapasztalattól fosztanánk meg, de a súlyosabb balesetek csak állandó felügyelettel védhetők ki. Ha mindenhová követjük, nehogy beverje a fejét, vagy mindannyiszor ájuldozunk, mikor elesik, ő is szorongani kezd és elveszti az önbizalmát. A mozgástanulás természetes folyamatába se avatkozzunk bele, ne tanítgassuk, ne siettessük, amikor idegpályái, izmai, agysejtjei felkészültek az adott feladatra, akkor úgyis magától fogja végrehajtani őket. Teljes súlyával ránehezedik lábfejére, de egyensúlyozni még nem képes magát /testsúlya nagy részét azért még tartsuk mi/.
Kifejezést ad akaratának /pl. megfogja a kezünket, mert nem szereti, ha az arcát mossuk/.
Elmerülten nézi a játékot, forgatja a kezében, hogy alaposabban szemügyre vegye. A tárgyak megérintése, kézbevétele, kiismerése a névadás nélkülözhetetlen lépcsőfoka /18 hónapos korig/. Ha letakarunk valamit tudja, hogy ha felemeli a ruhát, megtalálja alatta a tárgyat. Beszéde csiszolódik, bonyolultabbá válik, kezdi összekapcsolni az ismert szótagokat, mondatszerűen fűzi össze őket. Amikor elkezd ezen a halandzsa-nyelven beszélni tudjuk, hogy hamarosan megszólal. Utánozza a felnőtt beszéd emelkedő és ereszkedő hanglejtését.
Elérkezett a babák egymás iránti érdeklődésének első állomása: mosoly, egymás megérintése.
Kibújnak a felső szélső metszőfogak /13 hónapos korig/.
Szenvedélyesen ragaszkodhat valamely biztonságérzetet nyújtó tárgyhoz - a gyermekkor végéig bármikor /pl. kendő, textilpelenka, plüssállat stb/. Ha soha el nem ereszti, intő jel, biztonságkeresésének foka meghaladja a normálist.
Felfogja, hogy a tárgyak tőle függetlenül is léteznek, akár látja őket, akár nem - valahol mindig vannak. Az önálló helyváltoztatással meglazulnak az anyai testhez fűződő kötelékek. Enyhe félelmén képes úrrá lenni, ne rohanjunk minden sírásra, ha nincs baja, rövid időn belül abbahagyja. Ha túl gyorsan mellette termünk, nem tudja kifejleszteni tűrőképességét. Már előfordulnak rémálmok, ún. pánikrohamok is /amikor éjszaka rémülten sírva felriad, olyan benyomást kelt, mint aki nem is ébredt fel igazán/. Ilyenkor nyugtassuk, simogassuk az ágyában. Ringatni csak akkor tanácsos, ha nagyon izgatott állapotba kerül.
játékai: képeskönyv lapozgatása /házilagos megoldás: fotóalbumba régen megírt mesefigurás vagy állatos képeslapokat teszünk, időnként cseréljük a képeket/, ujj-játékok, mondókák, ciróka-maróka, tapsikolás, bújócska, testének felfedezése.
Baba 10 hónaposan :
A mászás során szerzett biztonságtól felbátorodva medvejárásba emeli magát, ami a járás egyik előfázisa /némelyik baba átugorja a mászási pózt/. Nyújtott karral és lábbal közlekedik előre . Bútorokba kapaszkodva óvatosan felhúzza magát és megpróbál a megfelelő magasságú tárgyba fogózkodva /pl. egy alacsony asztal/ lépegetni. Ez edzi az izmait és az ízületeit. Arra is jó, hogy a lábát és a lábfejét egyenletesen terhelve, lassacskán egyensúlyozza magát . Mászás közben szívesen görget maga előtt egy labdát végig az egész lakáson. Tapsikol és búcsúzáskor integet.
Pár szót és rövid, egyszerű kifejezéseket megért. Egyre gyakrabban akarja fogni saját maga a kanalat. Két tárgyat fog egy kézben. Még egy kicsit ügyetlen, mikor elengedi őket
kimondja az első szót /15 hónapos korig/. Az időpont attól függ, mennyire képes fizikailag a beszéd hangjainak formálására és, hogy mennyire tud értelmileg összekapcsolni egy tárgyat annak nevével
Pelenkázásnál hevesen tiltakozik, megpróbál "szabadulni" - élvezi újonnan szerzett képességeit, egy percre sem hajlandó felhagyni a gyakorlással. Beszéljünk hozzá, mosolyogjunk rá, keressük a tekintetét, mondjuk mindig, amit tenni fogunk, mutassuk meg a ruhadarabot, amit rá szeretnénk adni, így figyelmét az öltözködésre tereljük, kevésbé ellenkezik és forgolódik. Hasonló okok miatt egyre nehezebb lefektetni. Újonnan szerzett képességeit addig ismétli, míg úrrá nem lesz ügyetlenségén és félelmén.
játékai: kezébe adhatunk krétát, ceruzát, zsírkrétát, később ecsetet. Élvezettel húzza-tolja a játék-vonatot, autót, állatfigurákat /kössünk rájuk zsinórt/
Baba 11 hónaposan :
Inogva, de egyre növekvő önbizalommal megpróbál segítséggel néhány lépést tenni előre. Javult a láb, térd és lábfej izomzatának irányítása, de egyensúlyérzéke még nem teljesen fejlett, kapaszkodva egyedül is tud . közlekedni. A mászás és a medvejárás egyre gyorsabban, ügyesebben megy.
Mindent elejt, amit csak a kezébe vesz, hogy a felnőtt adja neki vissza, de szívesen eljátszik magában is.
Beszédkészsége fejlődik /"ma-ma" "ba-ba" és hasonló szótagokat mondogat/.
Egyedül próbál enni /ne sürgessük, hagyjuk önállóan falatozni/.
Odanyújt és elvesz tárgyakat, a mozgások koordinációja napról napra jobb, ebben a korban zajosabb, mindent megráz, csörget és odacsap, ami hangot ad.
játékai: építőkockából tornyot készít, lelkesen játszik kukucskálóst: a két kezét a szeme elé teszi /"Elbújtam!" / majd újra keresi a felnőtt tekintetét.
Baba 1 évesen :
Mindent elkövet, hogy nevetésre bírjon bennünket, és ha sikerül, fáradhatatlanul ismétli, amivel nevetésre bírt. Segít az öltözésnél/vetkõzésnél, felemeli a karját, hogy fel/le tudjuk húzni a ruháját. Ha azt mondjuk neki "nem", abbahagyja, amit csinál.
Idegenektõl való félelme, ellenszenve úgy nyilvánul meg, hogy szüleihez fut, sírni kezd, ha az idegen odamegy hozzá, túlságosan félénk és ragaszkodó, csendesebb, kevésbé pajkos, mint máskor. Látszik a viselkedésén, hogy milyen jellegû az anyjához való viszonya /pl. egy ismerõsnél a gyerekszobában rövid idõre magára hagyja a kicsit, visszatérésekor a kapcsolat minõségére jellemzõ jelenetnek lehetünk tanúi.
- harmonikus kapcsolat /az anya kezdettõl fogva érzékenyen reagál gyermeke jelzéseire, és ez a következetes bánásmód bizalmat és biztonságérzetet alakít ki a kicsiben/: odaszalad édesanyjához, majd hamarosan újra nyugodtan játszani kezd
- hûvös, elutasító szülõi magatartás eredménye /a gyermek rövid idõ alatt megtanulja, hogy az a biztos, ha nem csinál semmit, különben elutasítás vagy büntetés vár rá/: látszólag elmélyülten játszik, észre sem veszi édesanyja távozását, majd megjelenését
- bizonytalan kapcsolat /az anya hol érzékeny, hol teljesen elérhetetlen a gyermek számára, nem tudja, mikor mire számítson, állandóan résen kell lennie. Bevált eszköze a hiszti, ezzel vonja magára a figyelmét, eléri a vágyott közelséget. Az ilyen gyerekekre jellemzõ, hogy a mindennapi élet rutineseményei, mint a pelenkázás, evés, fürdetés, lefekvés rendkívül küzdelmesek lehetnek: a kicsi, édesanyja távozásakor végletesen feldúlt állapotba kerül és visszatérésére sem nyugszik meg, annak ellenére, hogy keresi vele a kapcsolatot. Odamegy hozzá, de egyszerre öleli és ellöki.
Bármilyen hosszú ideig segítség nélkül ül, rámutat és kiválaszt ismert tárgyakat, ha kérjük tõle, odanyújtja. Számos szót megért, egyszerû utasításokat végrehajt.Bútorokba kapaszkodva jár, felfedezi, hogy különbözõ nézetekbõl ugyan, de ugyanazt a tárgyat látja, ha körbejárja. Kezén és térdén kúszik, popsiján csúszkál.
Sírásának okai /2 éves korig/: bizonytalanságérzet, félelem az elválástól, a szülõ jelenlétének hiánya, túlfáradás - hamarabb fogy el az energiája, mint a lelkesedése, csalódás, sikertelenség, frusztráció, esetleg félelem a sötéttõl, egyedülléttõl, fényektõl, árnyékoktól, zajoktól stb. Hagyjuk, hogy rátaláljon saját megnyugtatásának eszközeire, hogy megtanulja: kisebb bánat, bosszúság esetén felnõtt segítsége nélkül is meg tudjon vigasztalódni.
Szeret a szekrényfiókokban játékok és háztartási eszközök után kutatni. Ügyeljünk arra, hogy túl sok tilalom és szidás ne állja útját, elnyomva kíváncsiságát, mert lassanként elvész környezete iránti érdeklõdése. Érzékelése és értelme is fejlõdik a különbözõ halmazállapotú, tapintású, szagú és színq. anyagok megtapasztalása révén. Ha nem tiltjuk a rámolást, rövid idõ alatt elveszti érdekességét az adott polc, fiók stb.
Napi alvásigénye átlag 13 óra.
Elkezdhetjük az immunrendszer erõsítését, az edzettség fejlesztését ésszerű öltöztetés, gyakori szellõztetés, a szabadban való tartózkodás idõtartamának ill. gyakoriságának fokozatos növelése, levegõn altatás az év minden szakában, napoztatás, lassan növelt idõtartammal /lefedett fejjel, nem a legnagyobb kánikulában/. Hatásuk csak rendszeres alkalmazás esetén érvényesül.
Kiejti a száján az elsõ valódi szót /18 hónapos korig/ - pl. "mama": azonban a szó még nem kapcsolódik össze a személlyel. Felfedezi, hogy ha többször elismétli a "varázsigét", nyomban ott terem az anya. Rájön, hogy ez a varázsige sokféle helyzetben alkalmazható: ha kekszet kíván, ha a kutya farka után kap, ha meglátja apját stb. Itt a "mamá"-t "abrakadabrának" fordíthatjuk. Számtalan ismétlés és tapasztalat /pl. a bûvös szó kiejtésekor nem jelenik meg apja, sõt a keksz sem mászik ki a dobozból/ révén a szó összekapcsolódik mamája személyével, majd a szóra az anya képe képzeletben is megjelenik. Ez a szó lehetõvé teszi, hogy az anya emlékképét elraktározza, és valahányszor szüksége van rá, képzeletben újra felidézze. Megnõ a szülõi beszéd fontossága, mivel a baba utánozni kezd.
Felfogja, hogy a tárgy akkor is létezik, ha eldugták, de ha nem látja, ahogy újabb rejtekhelyet keresünk neki, nem gondolja, hogy valahol máshol is lehet. Felfedezi, hogy nem õ minden dolog okozója, bizonyos események rajta kívül állók, teljesen függetlenek szükségleteitõl és vágyaitól. Rájön, hogy a világban léteznek egyforma ill. hasonló dolgok.
Nem köti le túlságosan az evés, nem a gyomra körül forog a világ - gyorsan bekap valamit és folytatja felfedezõútját. Úgy veszi kezébe a tárgyakat, ahogy a felnõttek /hüvelykujja és a többi ujja közé/. látása eléri a felnõttkori fejlettségi szintet. Egyre jobban képes értelmezni azt, amit lát /szavakban, képekben és mozdulatokban fejezi ki/.
Születési súlyát megháromszorozza, megjelennek az elsõ rágófogak /16 hónapos korig/- elõször a felsõk, majd az alsók valamint az alsó elülsõ õrlõfogak /18 hónapos korig/. Ezek elõtörése nem jár annyi kellemetlenséggel, mint a metszõfogaké. Adhatunk a gyereknek darabos ételt.
Még mindig automatikusan pisil, hólyagjának befogadóképessége azonban nagyobb, ezért egyre hosszabb ideig marad száraz, kevesebb pelenkára van szükség. Felfedezi nemi szervét, fogdossa, de nem azért, mintha ez különösebb élvezetet jelentene.
játékai: élvezi, ha együtt "olvasunk" /kérdezzünk rá, hogy értette-e/, gurítja a labdát, a dobálást felváltja az odaadom-visszaveszem játék, késõbb a postaláda: kis tárgyakat kell sorrendben nagyokba dugni, szétszerelõs: bonyolult tárgyakat kell ízenként darabjaira szedni, plüssállatok, pancsolás felfújható medencében.